A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Ilyenkor Jézus feltámadását ünneplik szerte a világon. Mindezeken túl a tavasz, az állandó megújulás eljövetelének is az ünnepe. A húsvét Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt végét jelzi, amikor először szabad húst enni. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a ugyanarra a napra minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum. Húsvét minden esztendőben a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap van. Húsvét előtti időhöz számos népszokás is fűződik.

A nagyhét a testi és lelki megtisztulás ideje, ekkor kerül sor a porták rendbetételére, meszelésre, a temetői sírok megtisztítására, épületjavításra  stb. Ilyenkor szokás a gyónás, az áldozás, mindez a lelki újjászületést szolgálja, ugyanis a hit szerint a húsvéti szentelt eledelek elfogyasztására csak a lelkileg megtisztult, a kegyelem állapotában levő ember alkalmas.